Becsület Napja 2011. - beszámoló a megemlékezésről PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. február 16. szerda, 07:25

Idén soha nem látott számban szervezetek megemlékezéseket Budavár hős védői emlékére. Előadások, koszorúzások, túrák és gyűlések sora mutatta, hogy egyre többen ismerik fel az 1945-ös esemény jelentőségét. Elindult egy visszafordíthatatlan folyamat, mely nincs ínyére a fülkeforradalmár kormánynak. Meg is tettek mindent, hogy megakadályozzák az emlékezéseket, titkosszolgálatok, rendőri szervek és az államigazgatás illetékes intézményei voltak azon, hogy idén elmaradjon a Becsület Napja rendezvénysorozat. Ennek ellenére a Pax Hungarica Mozgalom és a Nemzeti Forradalmi Párt által szervezett két különálló megemlékezésből, végül egy közös, országosan a legnagyobb kulturális rendezvény lett.

Alkotmányos jogaink sárba-tiprásáról külön írással jelentkezünk majd, dióhéjban csak annyi, hogy megpróbálták a szervezők és a résztvevők munkáját, mozgását lehetetlenné tenni. A hamarosan nyílvonáságra kerülő dokumentumok a legmélyebb sztálinista diktatúra megidézésének bizonyítékai lesznek. Nem csak a rendezvény helyszínének megszerzése és biztosítása kívánt emberfeletti munkát, hanem a rendezvényre való eljutás is. A Szabolcs megyei falvak lakói összesen, egész életükben nem láttak annyi rendőrt, mint amennyivel közelebbről megismerkedhettek a megemlékezni kívánók. Február 12-én újra Budapest erőd lett a város neve, csak rendőri erőd, szerény számítások szerint a Vár, az Amfiteátrum és a XV. kerületi valamint a nógrádsápi helyszín biztosítására 1000 rendőrt vezényeltek ki.

A kormánynak „hála” a megemlékezés helyszínéül szolgáló rákospalotai területen az utolsó pillanatban kezdődhetett csak el a terep előkészítése. Először szemétszedés és tereprendezés vette kezdetét, a munkából a nemzeti szervezetek vezetői is kivették részüket.

A gyülekezők közben bemutatót láthattak a rendőrség különböző járműiből, a tonfa-gumibot szakszerű tartásának módozataiból és az igazoltatás-ruházatátvizsgálás módszereiből. Utóbbiból akár vizsgát is tehettek volna, olyan sokszor estek át ezeken, mire eljutottak a megemlékezésre. Szintén feledhetetlen élmény volt a kellőképp felhergelt rendőrkutyák csapata. A rendőrök szakszerűen végezték munkájukat, túlkapásról nem kaptunk hírt, ám az intézkedések jogosságát vitatjuk! A legkirívóbb jogtiprásnak a magánterületen folytatott igazoltatásokat tartjuk. Kizárólag a résztvevők fegyelmezettségén múlott, hogy nem sikerült a politikai vezetés provokációja. Rövid ideig a levegőben lógott a magánterületen igazoltatás – jogos felháborodás és védekezés – hatóság elleni erőszak – rendezvény szétverése fejezetekből álló forgatókönyv megvalósulása.

 

A buszokkal érkező német vendégek közel egy órás átvizsgálása miatt a tervezettnél később indult a rendezvény. A hidegben átfagyott megemlékezőkben a hazaszeretet lángja tartotta a lelket. Félezren vártak a megemlékezésre, többek között, magyarok, németek, bolgárok, csehek, szlovénok, lengyelek, olaszok és hollandok képviselték nemzeteiket.

A rendezvény forgatókönyve az eddigi Becsület Napja megemlékezések alapján íródott meg.

A Nemzeti Forradalmi Párt alelnöke Illés Miklós nyitotta meg a kulturális rendezvényt, elmondta, hogy a rendőrség miatt több mint száz (akik telefonon bejelentkeztek) megemlékezni kívánó is a városban rekedt, az NPD szónoka sem jutott el a rendezvényre, mivel feltartóztatták.

A Szózat elhangzása után Illés Zsolt (Elek) az NFP szekszárdi csoportvezetője köszöntötte a részvevőket. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Budavár védői meg akarták állítani mindazt, ami a máig tartó népgyilkos és nemzetellenes rendszert létrehozta. A védők nem adták meg magukat a cionisták csapatainak, kitörtek a reménytelenségből, hogy hősies példájukkal reményt adjanak az utókornak. Vérük a mi vérünk, becsületük a mi hitünk, áldozatuk a mi küldetésünk!

Illés Zsoltot követte Domokos Endre János a Pax Hungarica Mozgalom vezetője. Domokos a minden magyart összekötő kapocsról beszélt. Arról a kötelékről, amelynek része Atillától kezdve Árpádon, Szent Istvánon, a Hunyadiakon, Zrínyi Miklóson és a szabadságharcosokon keresztül egészen a kitörő katonákig és a pesti srácokig történelmünk minden hőse. Összekötnek minket az elmúlt másfél ezer év győzelmei, dicsőséges pillanatai, de vereségei, kudarcai is. Nemzetünket pedig addig nem fogják leigázni, amíg képesek leszünk emlékezni és erőt meríteni őseink példájából.

Domokos Endre Jánost Incze Béla követte, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fővárosi vezetője és elnökségi tagja. Szerinte az orbáni rendszerről lehullt a lepel, mikor saját törvényeit lábbal taposva próbálta megakadályozni, hogy lerójuk kegyeletünket a kitörő katonák emléke előtt. Ebben a rendszerben minden tőlünk erkölcsi, szellemi és faji értelemben vett idegen személyről vagy eseményről meg lehet emlékezni, ha azonban saját hőseink előtt akarunk fejet hajtani, akkor lehull a demokrácia álarca.

Majd Tony Gentsch a a német Freies Netz Süd képviselője lépett a pódiumra, és feltette a kérdést - vajon miért volt hasznos Budapest görcsös és véres védelme? Azért, mert ezek a katonák hősies odaadásukkal és életük feláldozásával megakadályozták a kommunista hatalom gyors előrenyomulását Európába. A Budapest-erőd nélkül a szovjet egységek mélyen benyomulhattak volna Közép-Európába, így sokkal nagyobb részt uralmuk alá hajthattak volna. Ezt minden erővel meg kellett akadályozni. A mai becsület napi rendezvény a német nemzeti ellenállás és a magyarországi nemzeti forradalom közötti elkötelezettség jele.

Ezután Lantos János a PHM kecskeméti csoportvezetője emlékezett meg hős katonáinkról. Beszédében a kitörő hősöket méltatta, akik legyőzték a halált és bebizonyították, hogy a lélek erősebb mint az anyag. Ezek után az egy tőről és egy fajból fakadó bolsevizmust és liberalizmust ostorozta, amely valójában nem ideológia, hanem bűn Isten, haza, a nemzetek és az emberiség ellen, és amely posványból - a 66 évvel ezelőtti hősök mintájára - nekünk is ki kell törnünk.

Ismét Illés Zsolt állt mikrofonhoz, felolvasta a Vár védelmében harcoló alakulatok neveit, megemlékezvén a civilekről is akik erejükhöz mérten harcoltak majd a kitörő alakulatokkal tartottak. Ezután a résztvevő szervezetek elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Második külföldi szónokként Dimitar Nikolov Nikolov a Bolgár Nemzeti Radikális Párt elnökhelyettese tartotta meg emlékező beszédét. Magyarul tartott beszédében a magyar-német-bolgár sorsközösségről és a közös problémákról beszélt. Dimitar ajándékot is hozott, melyet egy kézfogás mellett át is adott Szabó Tamásnak az NFP elnökének. Leendő szövetségesüknek a történelem során többször betiltott pártjuk karszalagját és kis zászlóját hozta el ajándékul.

Végül Szabó Tamás a Nemzeti Forradalmi Párt elnöke következett. Beszédében köszönetet mondott kitartásukért a résztvevőknek és a szervezőknek, a nemzeti szervezetek vezetőinek pedig azért, mert le tudtak ülni tárgyalni egymással, hogy a nehézségek ellenére létrejöhessen a Becsület Napja megemlékezés. Felháborodottan beszélt a szervezőket ért zaklatásokról. Mint mondta, a demokrácia az a rendszer, mely a saját törvényeit sem tartja be. Elmondta, hogy az NFP-nek kötelessége megemlékezni a várvédő hősökről, mivel ők a párt embereszményének alaptípusai. A párt zászlójára a becsületet, a hűséget és a kitartást tűzte, mint a bolsevizmus ellen küzdő kitörő katonák. Figyelmeztette a megemlékezőket, hogy az a feladatunk, hogy vigyázzunk, ez az ünnep ne veszítse el eredeti mondanivalóját, ne hagyjuk, hogy átértelmezzék a Becsület Napjának jelentőségét.

A kulturális megemlékezést a magyar, és német himnusz, majd az Ébredj Magyar zárta. A rendezvény után a felszólaló szervezetek képviselői a budavári Kapisztrán térre szállították az emlékezés koszorúit.

A résztvevők a megemlékezés fáradalmait egy nógrádsápi házibulin pihenhették ki, ahol a visszatartott megemlékezni vágyók mellett a feltartóztatott NPD-s vezetők is találkozhattak magyar barátaikkal.

Uwe Meenen (NPD) Szabó Tamás (NFP) és Eckart Braeuniger (NPD)

 

A legendásan harcos magyar asszonyok utánpótlása is képviseltette magát.